Verlaine: Őszi chanson

 2009.12.16. 21:55

Nem arról a fordításról szeretnék írni, amit órán vettünk, hanem egy másikról, ami nekem jobban tetszett. Így szól:

Ősz hegedűl
Szünetlenűl
A tájon
S ont monoton
Bút konokon
És fájón...

S én csüggeteg
Halvány beteg,
Mig éjfél
Zeng, csak sirok,
S elém a sok
Tűnt kéj kél...

Oh, múlni már,
Ősz! húllni már
Eresszél!
Mint holt avart,
Mit felkavart
A rossz szél...

(Tóth Árpád fordítása)

Tanárnő azt mondta, hogy a szöveggyűjtemény fordítása sokkal kifejezőbb, mint bármelyik másik. Én máshogy gondolom. Ahogy kezdődik a vers, vidáman, fiatalosan, az szerintem azt fejezi ki, hogy milyen érzések kerítik hatalmukba az olvasót, ha az őszre gondol. Azt tudjuk, hogy az ősz az elmúlás évszaka, de ez nem mindig fájdalmas dologként jelenik meg. Persze, rossz, de nem jár fájdalommal, kínnal, egyszerűen csak "elmúlik" az ember. Lassan, fokozatosan, míg véget nem ér az élete. Verlaine nem erre az elmúlásra gondol. Ő a fájdalmas halált látja, ami már régóta ott lappang körülötte, és a költő most rákiált, hogy ELÉG! Nem akar többé szenvedni, miközben visszatekinthet a múltba, és érzi, hogy az sokkal jobb volt. És ettől lesz számára a jelen még borzasztóbb, hiszen tudja, hogy létezik ennél szebb élet is. Sajnos ő már csak ezt a szenvedést látja, ami miatt úgy érzi, hogy felesleges így élnie. Az ember célja mindig az, hogy boldog legyen, de ő ezt a célt már feladta... Érdekes, hogy a versnek milyen erőteljes ritmusa van. Az első versszak gyors, szinte rohannak a szavak, ahogy olvassuk, a második pedig fokozatosan lassul, ahogy az olvasó kezd rádöbbenni, hogy miről is szól a mű. Az utolsó versszak pedig már nagyon lassan halad, már-már a kétségbeesés kerülget minket. Viszont amint a végére érünk, egy határtalan nyugalom-érzet kerít a hatalmába. Elmúlik ez az érzés, csak egy hirtelen gondolat volt, amit az ősz nyugodt, békés szele tovalibbent. És megint visszaesünk a jelenbe, mert az élet megy tovább. Itt nem állhat meg, mert tovább kell küzdenünk... 

A bejegyzés trackback címe:

https://kicsispongya.blog.hu/api/trackback/id/tr731603258

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

oFő 2010.01.06. 10:45:54

nahát! verselemző született! egyébként nem sokban különbözik a "hivatalos" Tóth Árpád-verziótól, pusztán annyiban, hogy több magas hangrendű szó van benne, és ez tényleg jelentősen tompítja a vers szomorúságát.
süti beállítások módosítása