Sokáig gondolkodtam rajta, hogy miről írjak, de nem találtam igazán megfelelőt a mai napra. Aztán elolvastam a Bence írásaira érkezett kommenteket és találtam egy érdekeset. Az illető nagyon szereti az orosz irodalmat, és ezt a művet is dicsérte. Elgondolkodtam rajta. Rám nem igazán volt nagy hatással a regény, de ezek után lehet, hogy meggondolom magam. Ha úgy vesszük, ez tényleg egy krimi! Csak kár, hogy olyan lassan történnek a dogok (vagyis csak úgy írja le az író). Ha a fejünkben összesűrítjük egy kicsit, akkor észrevehetjük, hogy mekkora feszültség és feszítettség íródott bele. Az a rettegés, amit Raszkolnyikov érez azért, hogy el ne kapják, a rengeteg titkolózás a családja és a hatóságok előtt. Kerülgetik Raszkolnyikovot, várnak, hogy lecsaphassanak rá, a bűnösre, neki viszont mindig sikerül valahogy egérutat nyernie előlük, de azt nem is sejti, hogy nem véletlenül foglalkoznak vele a "nyomozók". Ezek mind-mind izgalmassá teszik, csak tudni, kell meglátni benne azt, amitől számunkra élvezetes lehet. Sajnos nekem sem sikerült egyből észrevennem, pedig eléggé szembetűnő tud lenni, csak figyelni kell.  Szerintem érdekes, még egyszer el fogom olvasni. Talán nem most, de egyszer biztosan!