Amikor először olvastam ezt a verset, kicsit könnyedebbnek tűnt, de amikor belegondoltam, rájöttem, hogy igen komoly dolgot fogalmaz meg. Az ősz kacagva suhan, mintha játszani hívna. De neki a játék nem olyan, mint nekünk... Igazából komolyan sem kellene vennünk a szavait, mert senki sem hallotta rajtunk kívül, mégis nagy hatással van ránk. Lehet, hogy pont ezért. Egy titok, ami senki másra nem tartozik, talán ránk se: a halál. De nem feltétlenül fájdalmas dolog. Csak némán, könnyen elmegyünk, nem is biztos, hogy a körülöttünk élő emberek észreveszik. Mindenki a saját életével, a saját nyarával foglalkozik, csak hozzánk jött hirtelen egy őszi szellő, ami nem tart sokáig, de azért észrevesszük és belevésődik elménkbe.